Örök élményt jelentő umagi napok
Röplabda torna, 2013.10.03-10.06.

Az a megtisztelő és szerencsés helyzet ért bennünket, hogy a Horvát Postás Szakszervezet elnök asszonyának, Jadranka Dumbovićnak meghívására a DPSE tagjai közül tizenketten részt vehettünk azon a nagyszabású röplabda tornán, melyet a horvátországi Umag városában rendeztek. A rendezvény számunkra, magyaroknak négynapos volt, s mindjárt az elején sietve kijelentem,  mindenki számára felejthetetlen élményt nyújtott.

Három autóval indultunk útnak, - Zalagerszegről, Pécsről és Sopronból. Találkozási helyünkön, a szlovéniai Lendván (aminek megtalálása kissé kalandosra sikerült) és Projaneben üdvözöltük egymást és
idegenvezetőnket (tolmácsunkat), Erikát.

Megérkezésünkkor Jadranka és Milan szívélyes fogadtatása és a szálloda elbűvölő látványa várt bennünket. A finom ebéd és az elnök asszony kedves, mindvégig mosolygós köszöntője után elfoglaltuk szobáinkat és máris útnak indultuk, hogy felfedezzük Umag városát. A város központja felé vezetett utunk a helyi „Dottóval”. Umag Isztriában található, egy keskeny, kis öblöt közrefogó félszigeten áll. A gazdag történelmi múltú városka velencei házai, a reneszánsz és barokk stílusban épült templomai ódon falai közt sétálhattunk és nézhettük meg a helyi nevezetességeket. A szállodához visszasétálva pedig Umag gyönyörű tengerpartját is megcsodálhattuk. A kellemes sétát vacsora követte, ahol Jadranka elnök asszonytól megtudhattuk, hogy egy különleges kirándulásban lesz részünk a következő napon.

 Pénteken a reggeli után már útnak is indultunk autóbusszal Fažanaba,  ahol egy szép hajó várt bennünket a kikötőben. Aztán elindultunk Brioni szigetére. Brioni 14 szigetből áll, ám a látogatók csak a két legnagyobbra léphetnek be, a többi szigorúan védett terület, oda csak a horvát állami vezetés tagjai és vendégeik látogathatnak el, akárcsak Titó idejében.   Mi a Veliki-Brioni szigetén Titó egykori nyári rezidenciájának színhelyén jártunk, ami egy gondozott, ligetes tájra emlékeztet. Kisvonattal jártuk körbe a szigetet, ami a történelmi emlékeknek köszönhetően lenyűgöző látványt nyújtott számunkra. Itt láthatóak a bizánci erődítmény maradványai, a St. Germain templom 1481-ből, a középkori lakótornyok, a Vénusz-szentély maradványai, megtalálhatók a dinoszauruszok lábnyomai, a római luxusvillák maradványai, és a szabadon legelésző állatok szafari parkja is. Megnézhettük Titó elnök rezidenciáját, ahol számos híresség megfordult, köztük  II. Erzsébet, Spohia Loren, Elizabeth Taylor, és persze Kádár János  is, hogy csak párat említsek a nevezetes vendégek közül. Ez az épület ma múzeumként és egy fotó gyűjtemény  színhelyéül szolgál.
Ezzel a csodálatos élménnyel gazdagodva tértünk vissza szállásunkra, ahol a bőséges ebéd elfogyasztása után szabad program következett. Mi éltünk a lehetőséggel, egy rövid pihenés után a tengerparton belevetettük magunkat a másnapi röplabda mérkőzésekre való felkészülésbe.  Kellemesen elfáradt csapatunknak jól esett a finom vacsora, amit egy fergeteges hangulatú zenés est zárt.

Másnap reggel 09:00-kor kezdődött a megnyitó ünnepség. A hat csapatból álló torna résztvevőit két csoportba sorsolták, mi Splittel és Sibenikkel kerültünk egy ágra. Első meccsünket  Sibenik csapatával vívtuk, amit sikeresen meg is nyertünk. A sikeren felbuzdulva nagy lendülettel és lelkesedéssel vártuk a többi mérkőzést. A nap további részében szoros meccsekben, sajnos az ellenfelekkel szemben alulmaradtunk, de így is a 4. helyezést tudtuk elérni. Egy kicsit elfáradva, de jó hangulatban tértünk vissza a szállásunkra, ahol a medence kellemes vízében kipihenhettük fáradalmainkat és készülhettünk az esti díjátadó gálára. Az este ismét egy bőséges és finom vacsorával indult, amit a díjátadás követett. Csapatunk a negyedik helyezés mellett egy Fairplay díjjal is gazdagodott (amiért ezúton is köszönet mindenkinek), illetve egy szép emlék plakettet is kaptunk, melyet Péter Tibor, a röplabda csapat frissen kinevezett szakosztályvezetője vett át. A gála után újra elindult a frenetikus buli, ami hajnalig tartott.

Másnap elérkezett a búcsúzás ideje, reggeli után elköszöntünk vendéglátóinktól.
Ezúton szeretném megköszönni jómagam és sporttársaim nevében is a Horvát Postás Szakszervezet vezetőinek, elsősorban elnök asszonynak, Jadrankának és helyettesének, Milánnak, valamint a DPSE vezetőinek, hogy ilyen gyönyörű és felejthetetlen élményekkel gazdagodhatunk, hogy négy ilyen csodálatosan szép napot tölthettünk el együtt ezen a varázslatos helyen. Köszönjük Erikának is folyamatos, fáradságot nem ismerő gondoskodását, barátságát.

Az élmények teljes feldolgozására még hosszú időre lesz szükségünk...

Matakovics Andrea