[2012. 10. 10] Horvátországban jártunk...

Tisztelt Elnök Úr!

Mint afféle hagyomány őrző ember, amint azt a régmúltban említettem volt, ismételten köszönetemet szeretném kifejezni!

Itt jöhetnének a közhelyek, de nem, ez a RÖPLABDA TORNA sokkal több volt annál mint azt többen az ott jelenlévők közül gondolták. A két ország közötti sport diplomáciáról és vendégszeretetről most is csak szuperlatívuszokban lehet írni mert ezt elmesélni ugyan ellehet az utókornak, de megélni attól sokkal meghatóbb, felemelőbb és monumentálisabb volt.

Ezt csak úgy is azok értik akik ott lehettek ezen a "jutalom" sport rendezvényen.

A sport diplomáciádról Elnök Úr csak ízelítőt kaphattunk az elmúlt években, ami akkor sem volt kis teljesítmény, de az idei sport rendezvényen kiderült, hogy a két ország sportbarátságát erősítvén a Te személyes ismertségednek, a Horvát sportbarátaink szemében való elismertséged révén volt fokozható az a rendezvény amin részt vehettünk.

Nem különb köszönet Horvát Sportbarátainknak az Elnök asszonynak a Milánnak, Mariónak, Erikának, a horvát szakszervezetnek, postának, és még sorolhatnám a teljesség igénye nélkül ,azok nevét akiket sport vagy a sport jelző elhagyása nélkül barátainknak tekinthetünk immáron, hogy az ami ott kint fogadott, az a fantasztikus vendég szeretetet és felemelő érzés amit tőlük kaptunk azt nekik soha el nem felejtjük.

Remélve, hogy ez a "sportbarátság" megmarad és a jövő nemzedéke is hasonlókat fog átélni mint mi, és hasonló barátságokat fognak kötni vagy legalább a most lévőket fent tudják tartani, akkor ez az "ösvény" amit ELNÖK ÚR TE és az Apparátus most "kitapostál", akkor ez nem ösvényt hanem könnyen járható utat teremtett a jövőnek, amiért csak nagy-nagy köszönet jár.

Maradok Tisztelettel:

Hajnal Péter

DPSE tag.