www.dpse.hu[2011. 05. 31] Túra Bosznia-Hercegovinában a "Bojtorján nyomában a Majevica-hegyen"

Május utolsó hétvégéjén boszniai barátaink, Ruzsica és Mato meghívására Bijela községbe utaztunk, hogy részt vegyünk egyesületük, a "Cicak" (lánykori nevén Bojtorján) tizedik, jubileumi túra-találkozóján. Bijela faluban, a szőlőhegyre érkezvén már nagy sürgés-forgást tapasztaltunk.

Hatalmas bográcsokban rotyogtak az ételek. A mai menü már elkészült: csobanaccal, azaz hosszú lére eresztett gulyáslevessel kínálták az újonnan jövőket. Szállásunkról is gondoskodtak: a közelben, egy etno faluban éjszakáztattak bennünket.
Vasárnap délelőtt gyülekeztek a jubileumi túra résztvevői: horvátországi, bosznia-hercegovinai túra egyesületek szép számmal képviseltették magukat. Mi a Dunántúli Postás SE színeiben "pompáztunk".
Elindult a többnyelvű túracsapat. Hosszú, kígyózó sorban lépkedtünk. Az előző napi esők alaposan feláztatták a talajt, így kénytelenek voltunk megalapítani a „nem akarunk több sarat” társaságot. Szerencsénkre kisütött a nap, jókedvet és optimizmust előlegezve a nap hátralevő részére. Gyalogolás közben nemzetközileg is barátkoztunk: kölcsönösen kínálgattuk egymást hazai termékekkel. Jófajta rakiját kaptunk viszonzásul. Túra útvonalunk során források és patakok, egy nagyobb barlang, út menti keresztek és kápolna, majd egy vízimalom mellett is elhaladtunk. A legifjabbak - egy bosnyák család kettő, négy és hatéves kisfia - kifogyhatatlan vitalitással élvezték a túrát. Engedélyt kértük a középsőtől a fényképezésre......sajnos a nagyfiú ezt elhárította (bezzeg a kínált fruttit elfogadta!).Kora délután beértünk a célállomásra. Ünnepélyes oklevél kiosztás következett minden résztvevő csapatnak. Minket hosszasan tapsoltak.
Találkoztunk és kezet ráztunk a boszniai kerület egyik rokonszenves miniszterével is. Ezután ebédelni hívtak bennünket a "sörsátorba". Ma paszuly volt a menü, majd megkóstoltuk a házigazdák "domaci kolac"-at, házi süteményét is. Helyi, kéttagú zenekar biztosította a szórakozást: elhúzták a mi nótánkat is, azaz tiszteletünkre eljátszottak néhány magyar nótát.
Hosszasan búcsúzkodtunk vendéglátóinktól: indulnunk kellett, mert Pécs még messze van és útközben Gradacac városban is szétnéznénk.
Do videnja Ruzica és Mato, és köszönjük ezt a szép hétvégét !

Bijela, 2011. május 29. Máté Rita

www.dpse.hu

[ képgaléria ]