 [2011.
05. 31] Túra
Bosznia-Hercegovinában a "Bojtorján nyomában a Majevica-hegyen"
Május utolsó hétvégéjén boszniai
barátaink, Ruzsica és Mato meghívására Bijela községbe utaztunk,
hogy részt vegyünk egyesületük,
a "Cicak" (lánykori nevén Bojtorján) tizedik, jubileumi túra-találkozóján.
Bijela faluban, a szőlőhegyre érkezvén már nagy sürgés-forgást
tapasztaltunk.
Hatalmas bográcsokban rotyogtak
az ételek. A mai menü már elkészült: csobanaccal, azaz hosszú
lére eresztett
gulyáslevessel kínálták az újonnan jövőket. Szállásunkról
is gondoskodtak: a közelben, egy etno faluban éjszakáztattak
bennünket.
Vasárnap délelőtt gyülekeztek a jubileumi túra résztvevői:
horvátországi, bosznia-hercegovinai túra egyesületek szép
számmal képviseltették magukat. Mi a Dunántúli Postás SE
színeiben
"pompáztunk".
Elindult a többnyelvű túracsapat. Hosszú, kígyózó sorban
lépkedtünk. Az előző napi esők alaposan feláztatták a talajt,
így kénytelenek
voltunk megalapítani a „nem akarunk több sarat” társaságot.
Szerencsénkre kisütött a nap, jókedvet és optimizmust előlegezve
a nap hátralevő részére. Gyalogolás közben nemzetközileg
is barátkoztunk: kölcsönösen kínálgattuk egymást hazai termékekkel.
Jófajta rakiját kaptunk viszonzásul. Túra útvonalunk során
források és patakok, egy nagyobb barlang, út menti keresztek
és kápolna, majd egy vízimalom mellett is elhaladtunk. A
legifjabbak
- egy bosnyák család kettő, négy és hatéves kisfia - kifogyhatatlan
vitalitással élvezték a túrát. Engedélyt kértük a középsőtől
a fényképezésre......sajnos a nagyfiú ezt elhárította (bezzeg
a kínált fruttit elfogadta!).Kora délután beértünk a célállomásra.
Ünnepélyes oklevél kiosztás következett minden résztvevő
csapatnak. Minket hosszasan tapsoltak.
Találkoztunk és kezet ráztunk a boszniai kerület egyik rokonszenves
miniszterével is. Ezután ebédelni hívtak bennünket a "sörsátorba".
Ma paszuly volt a menü, majd megkóstoltuk a házigazdák "domaci
kolac"-at, házi süteményét is. Helyi, kéttagú zenekar biztosította
a szórakozást: elhúzták a mi nótánkat is, azaz tiszteletünkre
eljátszottak néhány magyar nótát.
Hosszasan búcsúzkodtunk vendéglátóinktól: indulnunk kellett,
mert Pécs még messze van és útközben Gradacac városban is
szétnéznénk.
Do videnja Ruzica és Mato, és köszönjük ezt a szép hétvégét
! Bijela, 2011. május 29. Máté Rita
[ képgaléria ] |
